MESÉLŐ FOLYÓINK- RÁBA

A mai nappal induló bejegyzés-sorozatunkat ama nemes céllal hoztuk létre, hogy a szélesebb olvasóközönség számára némi betekintést nyújtsunk Igazgatóságunk működési területe alá tartozó jelentősebb vízfolyásainak (Rába, Zala, Mura) közép-, koraújkori és újkori történetébe. Reményeink szerint a bizonyos időközönként megjelenő, történeti forrásokkal tarkított kis szösszenetek felkeltik az olvasópublikum érdeklődését, és egyúttal bízunk abban is, hogy minél többen ismerik meg eme különleges vizek térségben betöltött szerepét. Az elkövetkezőkben olyan jellegzetes és unikális eseteket, dolgokat igyekszünk felvillantani, amelyek segítségével képet kaphatunk azokról a mechanizmusokról, amelyek során a nevezett folyók léte egybeforrt a körülöttük élők mindennapjaival, és egyben a folyók gazdasági jelentőségét némileg háttérbe szorította a határvédelmi funkció.
Sorozatunk első részében a Rába folyóról mesélünk:


A Rába a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója, illetve a Dunántúl legmeghatározóbb folyója.
Ausztriában az Alpok délkeleti lejtőjén ered. Alsószölnöknél lép hazánk területére. Szentgotthárdon egyesül a nála kétszer nagyobb Lapincs folyóval. Kelet felé haladva Körmenden keresztül, az átlag 2,5 km széles völgyben éri el Rábahídvéget, majd azután északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan északkeleti irányban a Kisalföldön át halad tovább, és Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába.

RÁBA: TÖBB, MINT FOLYÓ?

A mohácsi csatában (1526) elszenvedett vereség gondterhes időszak kezdetét jelentette a koraújkori Magyarország történetében. A csata elvesztésével elindult egy olyan eseménysorozat az ország történetében, amely fordulatokban bővelkedett, de egyben rengeteg pusztulást és szenvedést is hozott. A törökök által vezetett 1526-os hadjárat még nem érintette az ország nyugati térségét. 1532-ben azonban már a Bécs ellen vonuló török csapatok uralmuk alá hajtották Ikervár, Rum és Rábahídvég helységeket, de ekkor - az elsősorban Kőszeg várának sikeres oltalmazásáról emlékezetes hadjárat - csupán áthaladtak a Rába térségének egy részén, azonban könnyen elképzelhető, hogy a török portyázó csapatok már bejárták a Rába teljes vidékét.

A magyar király – egyben osztrák főherceg, cseh király, majd 1556-tól Német-római Császár – I. Ferdinánd (1526-1564) szerette volna a törökök betöréseit és terjeszkedését megakadályozni, így már egy 1537. évi parancslevelében felszólította Vas, Sopron és Győr vármegyéket arra, hogy a Rába folyó átkelőit térképezzék és mérjék fel, illetve zárják is el azokat. Az uralkodó erősen meghagyta, hogy a vármegyék lakosai legyenek a felmérést vezető Nádasdy Tamás – 1537-től horvát-szlavón bán, Vasvármegye főispánja, 1542-től országbíró, majd a Magyar Királyság nádora – segítségére a Rába vonalának megerősítésében, mivel a tervek szerint a folyó mindkét partján lévő erdőket ki akarják vágni, illetve Sárvár és Kapuvár várait is meg akarják erődíteni, mondván ezek a környék lakosságának is menedéket jelentenek. Szapolyai János (1526-1540) király halálát követően az előrelátó Nádasdy már 1540 őszén hozzálátott az említett két várának megerődítéséhez, aminek köszönhetően fennmaradt az utókor számára a legrégebbi, ismert magyar vár és városalaprajz, amelyet Matissy György kapui porkoláb készített Kapu váráról és városáról. A Nádasdy utasításában foglaltak végrehajtása azonban meglehetősen lassan haladt, mivel még három évvel később is arra szólították fel a Rába-menti birtokosokat, hogy segítsék a felmérést végzők munkáját.

De pontosan miért is volt szükség erre a felmérésre? Mit tartalmazott a felmérés? Hogyan zajlott a továbbiakban a török terjeszkedés folyamata? Hogyan alakult ki a folyók, elsősorban a Rába menti védelmi vonal, és ezzel összefüggésben milyen változásokat kellett a folyók mentén élőknek eszközölni, illetve elszenvedni? A következő részekben mindezekre választ kapunk…

 

 

Felhasznált irodalom és források:

  • Baráth Zsolt: A Rába, mint védelmi vonal a 17. században. – Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 41. (2014) 1. sz. 31-54. p.
  • Vadas András: A Rába-mente környezeti viszonyai a 16. század közepén egy 1543-44-es folyófelmérés tükrében. In: Soproni Szemle, 69. (2015) 1. sz. 16-41. p.
  • Szatlóczki Gábor: Vár a várban. A várak népe és a mezei hadak a 16. század közepén. I. A várak népe. Szeged, 2016.
  • MOL E 185 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma. Missiles.