A Rába folyó jellemzői

Rába a Duna egyik legjelentősebb magyarországi mellékfolyója, illetve Dunántúl egyik legjelentősebb folyója. Ausztriában az Alpok délkeleti lejtőjén ered. Alsószölnöknél lép hazánk területére. Szentgotthárdon egyesül a nála kétszer nagyobb Lapincs folyóval. Kelet felé haladva Körmenden keresztül, az átlag 2,5 km széles völgyben éri el Rábahídvéget, majd azután északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan északkeleti irányban a Kisalföldön át halad tovább, és Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába.

A Rába főbb műszaki adatai:

  • teljes hossza: 283 km
  • magyarországi szakasza: 216 km
  • vízgyűjtő területe: 10.720 km2

 

A Rába viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. Magyarországi szakaszán a sokévi átlagnak megfelelő vízhozamok:

  • kisvízhozama: 3-5 m3/sec
  • mértékadó vízhozama: 1.000 m3/sec

 

Rába állami tulajdonban lévő folyó.

 

Kezelői:

  • Ausztria területén: osztrák vízügyi szervek
  • országhatár - Sárvár között: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
  • Sárvár - Győr között: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

 

Rába vízgyűjtőjét átmetszi az osztrák - magyar államhatár, így annak mintegy egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik.

Magyarországi nagyobb mellékágai a bal parton a Lapincs, a Pinka, a Gyöngyös, a Sorok-Perint és a Répce, jobb parton pedig a Csörnöc-Herpenyő és a Marcal.


A Rába jelenlegi állapota

Győr - Sárvár közötti szakasza (86 km): szabályozottnak mondható.

Sárvár országhatár közötti szakasza (130 km): többnyire "ősállapotú".

Az utóbbi szakasz mindössze 16 %-a szabályozott, mégpedig:

  • települések belterületén;
  • közlekedési műtárgyak térségében;
  • árvízvédelmi védtöltések, támfalak mentén.


Árvízi események

A Rábát és a Rába-völgyet 1965-ben nagy árvíz sújtotta, mely jelentős károkat okozott.