Felszín alatti vizek



Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedő természeti erőforrást jelentenek. Ivóvízellátásunk több mint 95 %-ban felszín alatti vizekből történik. Nagy számú termál-, illetve gyógyfürdőnk medencéinek feltöltését is források és kutak biztosítják. A felszín alatti vizeket ipari célokra, öntözésre is használják, ez a hasznosítás azonban kisebb mértékű és növelése nem is indokolt. A felszín alatti vizek jelentősége ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy: a megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához. Több olyan, természetvédelmi szempontból kiemelt terület van hazánkban, ahol az alulról felszivárgó nedvesség biztosítja a különleges élővilág életfeltételeit. A természetes állapotú, foglalatlan vagy foglalt források szintén kiemelt természeti értékeket képviselhetnek. Az ezekből tovább folyó, vagy a mederbe beszivárgó, felszín alól származó víz biztosítja, hogy kisvízfolyásaink egy része a csapadékmentes időszakokban sem szárad ki.

 

Az éghajlat változásai, az emberi beavatkozások, a készletek túlzott igénybevétele és a különböző szennyezőforrások sok problémát vetnek fel a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás és a védelem területén. A felszín alatti vízkészletek Magyarországon állami tulajdonban vannak, ezért a gondok megoldása alapvetően állami felelősségi körbe tartozik, ugyanakkor van feladatuk a vízellátásért felelős önkormányzatoknak, vízhasználóknak, a környezetet terhelő és szennyező tevékenységet végzőknek, s végső soron minden állampolgárnak annak érdekében, hogy felszín alatti vízkészleteinket megfelelő mennyiségi és minőségi állapotban óvjuk meg.

 

Az édesvíz készletek, s ezeken belül a felszín alatti vizek sokirányú, oly módon való hasznosítása, hogy a jó állapotuk ne romoljon, ma már a fenntartható fejlődés világszinten elfogadott célkitűzései közé tartozik, a nemzetközi szervezetek ajánlásaiban szerepel. Az Európai Unió új Víz-Keretirányelve is megerősíti ezt a szemléletet. A vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó magyar törvények is ebben a szellemben szabályozzák a felszín alatti vizek hasznosítását és biztosítják védelmüket.

 

Víztípusok

 

A folyók menti sekélymélységű kavicsos vízadó képződményekre telepített kutakkal a szűrt folyóvizet, a parti szűrésű vízkészleteket termelik ki.

 

Az üledéksor felszín közeli, 10-20 m vastagságú része legnagyobb részt finomabb szemű képződményekből áll, amelyekből csak kis hozamú, helyi vízbeszerzés lehetséges. A falvak és tanyák ásott kútjai is zömében ilyen vízadó képződményekből nyerik a vizüket. Egyes helyeken azonban ezek az átlagnál jobb vízadó képességűek is lehetnek. A felszín közeli törmelékes medenceüledékekben lévő felszín alatti vizet talajvíznek nevezzük, míg a mélyebb rétegek vizét rétegvíznek, a 30 oC-nál melegebb vizet adó rétegekét pedig termálvíznek.

 

A felszín alatti víztároló képződmények másik fő típusát képezik a karsztos kőzetek, amelyek a Magyarország területének mintegy ötödét kitevő hegyvidéki területeknek a felén találhatók meg. Ezek a földtörténeti középkorban keletkezett meszes tengeri üledékek - mészkövek, dolomitok - a törések, a szénsavas víz oldó hatása által a karsztosodási folyamat során tágított hasadékok és üregek mentén igen jól vezethetik a vizet. A felszínre bukkanó karsztos kőzetekbe a csapadék legnagyobb részben közvetlenül és gyorsan szivárog be, ezért a karsztvizek utánpótlása igen jó.

 

A felszín alatti vizek feltárása, termelése és hatásai

 

A felszín alatti vizeket az emberiség a történelmi időkben a felszínre lépő források, valamint a kismélységű ásott kutakban megjelenő víz formájában ismerte, továbbá a bányászat során a vágatokba betörő vizek okoztak gondokat.

A mélyebb rétegek vizének feltárása mélyfúrású kutakkal a múlt században kezdődött, s ma már a legelterjedtebb vízbeszerzési formává vált Magyarországon.

 

Hazánkban a közüzemi ivóvízellátás szinte teljes egészében ezen mélyebb vízadó rétegek által tárolt „rétegvízből” biztosított.

Igazgatóságunk területén a közüzemi ivóvízellátás céljából létesített vízbázisok száma jelenleg 159 db. (A vízbázisokról részletesebben a honlapunk „Vízbázisvédelem” címszó alatt olvashat)

 

Felszín alatti vizek minősége

 

A felszín alatti víz természetes minőségét elsősorban az a kőzet határozza meg, amelyben a víz elhelyezkedik vagy mozog. Jelentősen befolyásolják az eredeti vízminőséget az áramlások, illetve a víz felszín alatti tartózkodási ideje, s hatással van a hőmérséket is. Ezt az eredeti vízminőséget – különösen felszínközelben – az emberi tevékenységből származó szennyezések megváltoztathatják.

 

Termálvizek

Magyarországon a geotermikus gradiens – amely megmutatja, hogy egységnyi mélységközönként hány oC-ot növekedik a hőmérséklet – átlagosan 5 oC/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magába foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a 30-35 km-es világátlagnál – mindössze 24-26 km vastag-, valamint az, hogy a jó hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok) töltik ki a medencét.

Magyarországon a kifolyásnál 30 oC-nál melegebb vizű kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak, illetve hévízforrásoknak.

Igazgatóságunk területén 22 termálfürdő található.

Emellett a termálfürdőkön felül 12 db saját termálkúttal rendelkező Hotel üzemel. 

A víztároló alapján területünkön a termálvizeket 3 nagy csoportra különíthetjük el.

 

I. Karbonátos, hasadékos víztárolók

Víztároló kőzet: triász mészkő.

Fürdők: Hévíz, Kehidakustány, Borgáta, Mesteri, Vasvár

II. Porózus medencebeli hévíztárolók

Víztároló kőzet: felsőpannon tengeri üledék (homok, homokkő).

Fürdők: Sárvár, Bük, Szombathely, Szentgotthárd, Zalaegerszeg, Lenti, Zalakaros, Nagykanizsa, Bázakerettye, Celldömölk, Galambok, Gelse, Körmend, Szeleste, Pusztaszentlászló, Letenye

III. Magas sótartalmú, zárt, karsztos tárolók

Víztároló kőzet: devon, triász, miocén, laza mészkő, dolomit.

Fürdők: Bük, Zalakaros